Bicsérdy-féle diéta

Ki az a Bicsérdy Béla? Miért volt egy kisebb fajta kultusza a századfordulótól kezdve? Mi az a bicsérdizmus?

kép forrása: milei.vencel (https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Bics%C3%A9rdyzmus.JPG)

Bicsérdy Béla életreformer 1872. március 20-án született Pesten. Apja, Bicsérdy János tehetséges festőművész, rajztanár volt, anyja, Horváth Hermina okleveles óvónő. Mindkettejük halálának esetében Bicsérdy a rossz, egészségtelen táplálkozást hozta föl kiváltó okként. 1892-ben kereskedelmi érettségit tett Fogarason, majd 1893-ban gimnáziumi érettségit Nagyváradon. Fiatal korában nagyon érdekelték a természettudományos témák. Ez azután került előtérbe, miután súlyosan megbetegedett. 21 éves korában az akkor gyógyíthatatlannak gondolt szifilisszel fertőződött meg. Az orvosok, kezelések nem javítottak a helyzetén, sem belföldön sem külföldön, így úgy gondolta, saját magát fogja meggyógyítani. Elkezdett olyan témájú könyveket, irodalmakat olvasni, amiből megtanulhatja, hogyan tudná magát valahogyan kigyógyítani betegségéből. Ezeket az ismereteket állítólag úgy szerezte, hogy 24 éves hivatali munkája alatt több, mint 12 évet volt szabadságon, elsősorban külföldön, lévén, hogy kitűnően tudott latinul, németül, románul, angolul és franciául. Nagyon sokat kísérletezett magán, amik elég veszélyesek voltak, de végül is túlélte őket. 1900-ban vegetáriánus lett, majd nem sokkal később teljesen áttért a nyers-táplálkozásra. Állítása szerint a teljesen kopasz Bicsérdy-nek visszanőtt a haja, és 5 kiesett fogából három is, ráadásul kigyógyult a szifiliszből. Fontosnak tartotta a testedzést, így rengeteget atletizált, és a 20. század elején 5 világrekordot is felállított, amiből az egyik, hogy 1922-ben, 50 évesen 188 kg-t nyomott ki fekve.

Bicsérdy magát a harmadik nagy egyetemes Mesternek tartotta Zoroaszter és Jézus után. Szerinte az ember bukásának egyik oka, hogy megtanulta a sütés-főzést, és megette a leölt állatok húsát. Többek között ennek hatására betegségek törtek az emberre, amit nem képesek meggyógyítani. Kisebb istenkomplexusával „Mester”-nek hívatta magát, amit hűséges követői be is tartottak. Rengeteg előadást tartott szerte az országban, de leginkább Erdélyben. Követőinek a száma egyre csak emelkedett. „Tanításait” nagy lelkesedéssel fogadták szinte mindenütt. Nagy tömegmozgató ereje volt, de nyilván voltak ellenzői is a bicsérdista eszmének. 1926-ban Ada-Kaleh szigetéről Pestre hajózott, ahol rengeteg újságíró, bicsérdista és persze ellentüntető várta. Az ellentüntetők sokszor használtak olyan feliratú táblákat például, hogy: „Hurkát, kolbászt, rántott csirkét”, és hasonlókat. Nagy népszerűségnek örvendett például olyan nagynevű személyiségek körében is, mint Kodály Zoltán, Bartók Béla vagy Kosztolányi Dezső.

Bicsérdy-nek a tanításai közé tartozott a nyers-diéta, a vegetáriánus életmód – ezen belül is sokszor leírja a hús kimondott ártalmasságát – hízókúra, fogyókúra. Népszerűsége egy idő után csökkeni kezdett, ugyanis öt haláleset is fűződik az ő tanításaihoz, bár az „áldozatok” nem éppen azt tették, amit kellett volna, egyszerűen csak halálra koplalták magukat. Rengeteg támadás érte a nyilvánosság részéről, így visszautazott Ada-Kaleh szigetére. Ám ott is megunta a román hatóság zaklatásait, így Pestszenterzsébetre költözött. Ezután teljesen felhagyott a nagy, nyilvános előadásokkal, és saját házában adott maximum 30-40 embernek magánórákat. A könyveit is kivonatta a forgalomból, és kimondottan csak tőle lehetett megkapni személyesen, mert úgy gondolta, nagyon kevesen értik, meg a tanításainak a lényegét, így csak az arra érdemesek olvashatják. A „Mester” tehát szépen lassan a feledés homályába merült.

Ezután Németországba emigrált, viszont az odaúton állítólag kiesett a menekültekkel teli vagonból, és több csontját is eltörte. Berlinben nyomorúságos körülmények között éltek feleségével, majd az Egyesült Államokba menekült tovább, és ott is halt meg. Halálának körülményeire rengeteg változat van, de paradox módon valószínűleg a saját módszere ölte meg. Állítólag egy több, mint húsz napos étlen-szomjan tartó böjtölés következtében leállhatott a szíve. Azonban valószínűleg már máskor is csinált ilyet, de első felesége még vissza tudta hozni a klinikai halál állapotából, de második felesége már nem volt erre képes. Ráadásul az sem biztos, hogy rögtön meghalt, és nem lehetett volna segíteni rajta, ugyanis az amerikai orvosok meg sem próbálták újraéleszteni. Ehelyett levitték a hullakamrába, ahol az akkori előírásoknak megfelelően átszúrták a szívét. (Ezután valószínűleg biztos halott volt).

Összességében mondhatjuk, hogy Bicsérdy Béla szokatlan, újszerű módszereivel hatalmas népszerűségre tett szert, viszont magasról nagyobbat lehet esni, és végül nyomorúságos körülmények között, groteszk módon a saját eszméje ölte meg.

Forrás:

Áprily Zoltán: Bicsérdy Béla és a Bicsérdyzmus. 2008.