Gyomorbeteg diéta

Mivel diétákról lesz az elkövetkezendőkben szó, érdemes először is tisztázni, hogy ez mit is takar. Számos betegség gyógyításához hozzátartozik a táplálkozással történő kezelés. Ennek lényege, hogy a betegség okozta tüneteket, következményeket a megfelelő táplálékkal helyreállítják. Ezeknek az ételeknek/étrendeknek közös jellemzője, hogy eltérnek a hagyományostól, hogy a beteg szervezet igényeihez lehessen igazítani.

Írásomban főként az 1930-as évek néhány könyve és újsága alapján szeretném bemutatni az akkori nézeteket a különböző betegségek diétáit illetően.

Gyomorbetegek

Gyomorbetegek esetében többféle problémáról lehet szó, beszélhetünk savhiányos, savtúltengéses, műtéten átesett, vagy Dumping-szindrómás[1] gyomorbajról. Hatvány Lili 1931-ben megjelent „Ételművészet, életművészet” című könyvében dr. Györki Béla, egy minden gyomorbajra általánosan alkalmazható kímélő diétát ismertet. A beteg egyen fűszermentes, sószegény ételeket, illetve a paprika használata is tilos, ízesítésre használjon citromlét vagy vaníliát. A húst csak a hártyáktól jól megtisztítva, kása formájában eheti, de a disznóhús tilos, mivel a benne lévő zsír nehezebben emészthető. Tiltólistásak továbbá a főzelékfélék és a kávé, de sárgarépát, spárgafejet, rizst, darát, tápiókát és tésztaféléket bátran ehet. Könnyen emészthetőek még az erjedt sajtok, a banán, az almakaparék, a mandulatej és a friss szőlőlé. Mivel a folyadékbevitel is fontos, a beteg lehetőleg friss, jó minőségű vizet igyon, esetleg gyenge bort, de a sört kerülje.

Nagyjából ugyanezt írja Dr. Szivér Mária is a „Magyar úriasszony háztartásában”, kiemeli, hogy főként az elkészítési mód diétás jellegére kell odafigyelni az ételeket illetően, és arra buzdítja a nőket, hogy tanfolyamokon sajátítsák el a diétás ételek főzését.

Otthonunk (1937)	Magyar úriasszonyok háztartása (1932)	Diétás könyv - savtúltengéses betegek számára (1986)
Ebéd: áttört burgonyaleves, paraj vagdalt borjúhússal, gyümölcs Vacsora: déli főzelék, tejben rizs	Ebéd: gombaleves pürézve, natúrszelet vajban sütve, burgonyapüré, almakompót, piskótapuding tejszínhabbal Vacsora: Parajpuding besamelmártással, almakompót, krémsajt, fél zsemlye	I. ebéd: burgonyakrémleves, májrizottó, fejes saláta II. ebéd: túróval töltött zsemle (10g cukorral) Vacsora: burgonyapüré hússal rakva, kompót Utóvacsora: sajtos kétszersült, kamillatea cukor nélkül
Ebéd: zöldségleves, sonkás burgonyapüré, töltött alma Vacsora: lágy tojás, vaj, könnyű sajt	Ebéd: karfiolleves, sült csirke sárgarépa pürével és rizzsel, kávékrém Vacsora: tojásomlette zöldsalátával, vegyes kompót	I. ebéd: csirkebecsinált II. ebéd: csőben sült karfiolrózsák, alma Vacsora: virsli, zöldbabfőzelék, alma Utóvacsora: tojáskrém, kifli, kamillatea cukor nélkül
Ebéd: köménymagos leves, vegyes zöldségfőzelék, töltött borjúsülttel, gyümölcs Vacsora: déli főzelék és sült	Ebéd: csirkebecsinált, süllő vajban burgonya-és paradicsompürével, mokkaszeletek Vacsora: omlette parmezánnal, reszelt céklasalátával, rizsfelfújt, fél zsemlye	I. ebéd: rizsleves, natúrmáj, salátafőzelék II. ebéd: túrós pogácsa, gyümölcs Vacsora: vagdalt szelet, tökfőzelék Utóvacsora: sonka, kifli, alma

A táblázatban csak az ebéd és a vacsora szerepel minden mintaétrend esetében.

Abban teljesen igaza volt Hatvány Lilinek, hogy a gyomorbetegek lehetőleg egy nap sokszor, egyszerre kis mennyiséget fogyasszanak. A húsokat nem kell pépesíteni és a főzelékfélék sem okoznak problémát, viszont a burgonya, a rizs és a tésztafélék valóban kiemelt szerephez jutnak a diétában. A túl zsíros ételek nem tesznek jót a gyomorbetegeknek, hiszen teltségérzetet, puffadást okozhatnak. A tojásban, húsokban, sajtokban és túróban lévő állati eredetű zsírok elegendőek, de inkább a növényi eredetű zsírokat kell preferálni. A főzelékfélék nem okoznak önmagukban panaszt, azokért inkább az elkészítés módja a felelős, a sok zsír és a rántás. Ugyanígy a gyümölcsök is számos jótékony anyagot tartalmaznak, de egyes feldolgozott változataik pl. lekvárok, cukros üdítők, kompótok fogyasztására súlyosbodhatnak a panaszok. A fűszerezés tilos, azonban azt is érdemes hozzátenni, hogy egyes fűszerek (édesnemes paprika, kakukkfű, köménymag, borsikafű) általában nem okoznak panaszt, továbbá tényleg mérsékelni kell a só használatot is. Ami az italokat illeti, az alkohol tilos, még a bor is, kávét és teát is csak ritkán szabad inni koffeintartalmuk miatt.

Összességében elmondható, hogy a harmincas években megjelent diétás tanácsok meglepően sok szempontból egyeznek a maiakkal. Dicséretes viszont, hogy felismerték egyes fűszerek pl. a kömény, és zöldségek pl. burgonya gyomornyugtató hatását, néhány kivétel azért mégis van, mivel alkalmazkodniuk kellett a kor lehetőségeihez, ezeket nehezebb lehetett helyettesíteni/kikerülni akkoriban, pl. a rántás használata az ételekhez, a maradékok felhasználása.

 Felhasznált irodalom:

·         Dr. Zajkás Gábor-Gaálné Póda Bernadette – Diétáskönyv. Bp. 1986.

·         Hatvány Lili (szerk.): Ételművészet, életművészet. Bp. 1936.

·         Otthonunk, 1938.04.01. V. évf. 4. sz.

·         Szegedy-Maszák Aladárné-Stumpf Károlyné (szerk.): Magyar úriasszony háztartása. Bp. 1932.

---

[1] Gyomorműtétek után – amikor a gyomor egy részét eltávolítják – a szerv már nem képes a tároló szerepét betölteni, emiatt az étel túl gyorsan juthat a patkóbélbe, ami kellemetlen tüneteket okoz.